Egy kis kémia
1. A cukor
A "Sacchar", azaz cukor szó, a szanszkrit (ó-indiai) nyelvből származik. Évezredek óta ismerik és használják. Pár száz éve még 1 kg cukor vagyonokat ért, és csak a kiváltságosak juthattak hozzá. Eredetileg cukornádból kivont fehér, kristályos, édes vegyületet jelent, melyet étkezési célra használnak. Szervezetünkben gyors, de rövid ideig tartó energiaforrást biztosít.
A cukor egy természetes anyag, amely kizárólag növényekből származik és nem laboratóriumokból, mint a mesterséges édesítőszerek. Vannak kifejezetten cukornövények, melyekből könnyen lehet nagy mennyiségű cukrot kinyerni.
A növényekben, állati és emberi szövetekben létező sokfajta cukorból mindenki ismerhet párat, mint például: krumplicukor, a szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor, illetve, amit közönséges kristálycukorként ismerünk a répa- vagy nádcukor. Az adott cukor névadója általában az a növény amiből először kivonták. Nem biztos, hogy később abból is gyártják, ahogy pl. a szőlőcukor esetében sem, de a név minden esetben megmarad. Emellett, az egyes cukorfajtáknak kémiai elnevezéseik is vannak.
2. Az egyszerű cukrok
Az egyszerű cukrok a szénhidrátok legalapvetőbb építőelemei, vagyis a szénhidrátok a cukrok összetettebb formái. Mind a cukrok, mind a szénhidrátok szén, hidrogén és oxigén atomokból épülnek fel. A természetben a növényekben találhatók meg leginkább. Az egyszerű cukrok vízben oldható, átlátszó, kristályos vegyületek. A legtöbb egyszerű cukornak édes íze van.
Több fajta egyszerű cukor létezik. Amikor a kémiai elnevezésükről beszélünk, a szénatomszámuk alapján osztályozzuk és szerkezetükre (az oxigén és hidrogén atomok számára és elhelyezkedésére) utaló elnevezéssel, illetve végződéssel látjuk el őket.
Minden latinból származó elnevezést pontosan raknak össze a tudományok képviselői, a helyesen megalkotott ragokkal együtt. Mindennek precíz jelentése van és a legapróbb változtatás is értelmetlenné teheti. Például a latin származású magyar "-óz" ("-ose") végződés jelöli az egyszerű cukrok azon fajtáját, melyekből könnyen lehet összetett szénhidrátokat felépíteni. Léteznek másfajta cukrok is ettől eltérő végződésekkel.
3. Hat szénatomos cukrok
Az egyszerű cukrokat a bennük lévő szénatomok száma alapján is csoportosítják. Az általunk fogyasztott cukrok általában 6 szénatomosak (szőlőcukor, gyümölcscukor). Ezek azok a cukrok, amelyeket pl. a növények fotoszintézissel hoznak létre. Képletük C6H12O6, vagy az összetettebb vegyületek esetében a 6 egész számú többszörösei (nádcukor, répacukor). A 6 szénatomos cukrok tiszta, kalóriában mérhető energiaforrást jelentenek minden élőlény számára.
4. Öt szénatomos cukrok
Az egyszerű cukrok egy másik csoportját az 5 szénatomos cukrok alkotják. Ezek szintén megtalálhatók a természetben, sőt, saját optimális működéséhez az emberi szervezet is állít elő 5 szénatomos cukrokat. Az öt szénatomos cukrok a sejtek szempontjából elsősorban építőanyagot jelentenek. Másodsorban pedig, lassabban lebomló, hosszabb ideig tartó energiaforrásokként játszanak szerepet az anyagcserénkben.
5. A nyírfacukor
A nyírfacukor is egy ilyen 5 szénatomos cukor, amely nagy tömegben a növényi sejtek felépítésében vesz részt.
A nyírfacukor nem hagyományos "-óz", hanem a magyar (és egyben nemzetközi latin) "-itol" végződésű cukrok közé tartozik. Ezeknek szerkezetükből adódó jellemzőjük, hogy jobban ellenállnak hőnek, savaknak, lúgoknak. Rendkívül stabil vegyületek, emiatt lassabban is emésztődnek, és nem minden baktérium képes megemészteni őket.
A nyírfacukor kémiai meghatározása rendkívül egyszerű. Kémiai neve xylitol, ami a görög xyl(lon): fa, ami a nyírfára utal + -itol: egy stabilabb kémiai cukorfélét jelentő végződés összetételéből származik. Ez pontosan így és sehogy máshogy nem jelenti a nyírfacukrot.
A nyírfacukor eredetileg nyírfakéreg rostjaiból előállított, köznapi értelemben vett cukor, amely kémia képlete alapján az öt szénatomos cukrok egyik csoportjába tartozik. Képlete: C5H12O5
6. Kémiai és hétköznapi elnevezések
A mindennapokban, annak ellenére, hogy egyes görög-latin eredetű kémiai nevek néha nem túl bonyolultak, nem sok mindent nevezünk tudományos nevén. Például sót és nem nátrium-kloridot szórunk a levesünkbe, a süteményeinket sem alfa-D-glükopiranozil-béta-D-früktofuranoziddal édesítjük, hanem (nád)cukorral. Ezért kapta ez az újfajta cukorféle a pontos és találó nyírfacukor nevet és ezért nem hívjuk másképpen.
Ahogy korábban is utaltunk rá, a technológia változhat és az adott vegyületet
máshonnan is ki lehet nyerni, ahogy a szőlőcukor vagy nyírfacukor
esetében is történik.
